Ugrás a tartalomra

Króm

Kép forrása
sun-stone.en.alibaba.com/productshowimg
Leírás szerzője
Gruiz Katalin, Fenyvesi Éva

Vegyjel: Cr

Rendszám

24

Atomtömeg

51.996 g/mol

Elektronegativitás

1.6

Sűrűség (20°C-on)

7.19 g/cm3

Olvadáspont

1907 °C

Forráspont

2672 °C

Atomsugár

0.127 nm

Ionsugár

0.061 nm (+3) ; 0.044 nm (+6)

Izotópok

6

Elektronszerkezet

[ Ar ] 3d5 4s1

Első ionizációs energia

651.1 kJ/mol

Második ionizációs energia

1590.1 kJ/mol

Harmadik ionizációs energia

 2987 kJ/mol

Standardpotenciál

- 0.71 V (Cr3+ / Cr )

Felfedezte

Vaughlin 1797-ben

A króm a talajban Cr3+ és Cr6+ vegyületek formájában egyaránt megtalálható. A Cr6+ a talajokban igen instabil, könnyen Cr3+ ionná redukálódik, erősen savanyú és lúgos körülmények között pedig könnyen mobilizálódik. Mindez igen fontos jelenség, mivel a Cr3+ ion jóval kevésbé toxikus és a növények számára nehezebben felvehető, mint a Cr6+ ionforma. A talajok meszezésével, foszfor és szervesanyag kijuttatással a növények krómfelvétele csökkenthető. A Cr6+ ion kevésbé toxikus Cr3+ ionná redukálása kénnel, levélkomposzttal elősegíthető.

A talajok krómmal az ipari termelés (pl. bőrcserzés, galvanizálás, festékgyártás melléktermékeivel), illetve a légszennyezés (acélipar, fémkohászat, szén elégetése) következtében szennyeződhetnek el.

A Cr(III) az emberi szervezetben esszenciális mikroelem, így kis koncentrációban fontos szerepet játszik a szénhidrát, zsír és fehérje anyagcserében. Nagy dózisokban azonban mérgező (károsítja a gyomrot, a légzőszerveket, a májat és a vesét), allergiás tüneteket válthat ki. A Cr(VI) vegyületei már egész kis koncentrációban is mérgezőek és rákkeltőek. Így az IARC értékelése szerint a króm(VI) egyértelműen humán karcinogénnek minősül, mivel a tüdőrák és egyéb légzőszervi daganatos betegségek kialakulásában játszhat szerepet.

A króm nem tartozik az esszenciális növényi tápelemek közé, kis koncentrációban azonban biopozitív hatású lehet. A növények gyökerének krómtartalma a legtöbb esetben jóval nagyobb, mint a hajtásé. A legkevesebb króm a termésben illetve a magvakban található. A növényekben általában a 1-10 mg/kg okoz mérgezési tüneteket: a hajtás elhervad, a fiatal levelek klorotikusakká, a gyökér növekedés és számos esszenciális elem felvétele gátoltá válik. talajmikroflóra számára a króm VI jelent veszélyt, melyet képesek króm III-má redukálni, ezzel egy kevéssé toxikus formává alakítani.

Háttérértéke Magyarországon: talajban 30 mg/kg; felszín alatti vizekben: 1 μg/liter. szennyezettségi határérték (rendelet szerint) talajra: 100 mg/kg; felszín alatti vizre: 50 μg/liter. króm VI nem fordul elő a természetben, háttérértéke a magyar talajokban a kimutathatósági határ alatt van, szennyezettségi határértéke: 1 mg/kg. Felszín alatti vizekben a háttéréték: 10 μg/liter, a szennyezettségi határéték: 20 μg/liter.

Az Európai Unió RoHS (Restriction of use of certain Hazardous Substances) direktíva (2006) szabályozza többek között a hat vegyértékű króm használatát elektromos és elektronikus berendezésekben. A megendedett maximális mennyiség a homogén anyag (berendezés) súlyának 0,1%-a.

Szerző által felhasznált források

Mokka-Körinfo Lexikon