Arzén

Kép forrása
http://hu.wikipedia.org/wiki/Arzenopirit
Leírás szerzője
Gruiz Katalin

Az arzénnek számos ásványa ismert, ezek kis mennyiségben elterjedtek. Ilyen az arzenolit (As4O6), a realgár (As4S4), az auripigment (As2S3), az enargit (Cu3AsS4), arzenopirit (FeAsS), stb. Kis mennyiségű kristályos arzént találtak Szibériában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Romániában és az USA-ban. Kéntartalmú ásványaiban fordul elő a legnagyobb mennyiségben. Önmagában nem bányásszák, más fémek finomítása során keletkező melléktermékként állítják elő, mint például a réz és az ólom. A világ arzén termelése mintegy 50.000 tonna, amely messze meghaladja az ipar által igényelt mennyiséget. Kína a fő exportáló ország, majd Chile és Mexikó.

 

Élettani hatásai:

Az arzén bizonyos vegyületei emberre nézve közismerten hatásos mérgek. A szervetlen As-vegyületek lenyelését jelentős gyomor és bélrendszeri károsodás követi, amely előbb hányást, hasmenést, és sokkot okoz, majd vizelet csökkenést és fehérjevizelést eredményez. Egyéb akut tünetek: az arc vizenyője, izomgörcsök, szívrendellenességek. A tartós As expozíció hatása hasmenés, bőrpír, pigmentáció és elszarusodás, érelváltozások (üszkösödés), fehérvérsejt-hiány jelentkezik. Bizonyos As-vegyületek tüdő-, bőr-, és gyomorrákot is okozhatnak.

 

Hatása a környezetben:

Az arzén meglehetősen nehezen mozog a talajban, így a növényeknél ritkán okoz mérgezést vagy terméscsökkenést. Az As és a P anionok kémiai rokonsága miatt a P/As arány döntő a növénytoxicitás kialakulásakor, hiszen egy megadott arány felett a foszfor megakadályozhatja az arzén oldhatóvá válását a talajban, növény általi felvételét, illetve a növényen belüli transzportját. arzénmérgezéskor a növények növekedése lelassul, szöveteik rózsaszínűek, majd világossárgák lesznek, az idősebb leveleken vörösesbarna foltok jelenek meg.

Szerző által felhasznált források