bór

Bór

Kép forrása: 
http://theodoregray.com/periodictabledisplay/Elements/005/index.s9.html
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
bór

Vegyjel: B

Rendszám

5

Atomtömeg

10.81 g/mol

Elektronegativitás

2.0

Sűrűség (20°C-on)

2.3 g/cm3

Olvadáspont

2076 °C

Forráspont

3927 °C

Atomsugár

0.098 nm

Ionsugár

0.027 nm

Izotópok

2

Elektronszerkezet

[ He ] 2s22p1

Első ionizációs energia

800.5 kJ/mol

Második ionizációs energia

2426.5 kJ/mol

Harmadik ionizációs energia

3658.7 kJ/mol

Felfedezte

Sir Humphry Davy and J.L Gay-Lussac 1808-ban

 

A bór fémes elem, a periódusos rendszer 13. csoportjából az egyetlen elem, amely nem fém. Elektron-hiányos anyag, a hiány a p-mezőben keletkezik. Több formában létezik, a leggyakoribb az amorf bór, mely sötét színű, mikrokristályos, közepes reakcióképességű, reagál oxigénnel, savakkal és lúgokkal. Reakcióba lép fémekkel, ekkor boridok képződnek. Szobahőmérsékleten rossz vezető, de magas hőmérsékleten javul ez a képessége.

 

 Alkalmazások:

Gazdasági szempontból jelentős vegyülete a nátrium-bór-tetraborát dekahidrát (Na2B4O7.10 H2O) vagy más néven bórax, melyet szigetelő üvegszálakban és perborátként fehérítésre használnak fel. A bór vegyületeket felhasználják szerves szintézisekben, üvegek gyártásához és faanyagvédő szerként. Bórszálakat használnak a fejlett űrszerkezetekben, a nagy szilárdságának és kis súlyának köszönhetően. Manapság bórvegyületeket alkalmaznak élelmiszerekben is tartósítószerként, például margarinban és halakban.