A bór a természetben nem található meg elemi állapotban. Előfordul bóraxban, bórsavban, kernitben, ulexitben, colemanitban és borátokban. Vulkáni eredtű forrásvizek is tartalmaznak bórsavakat. Borátokat bányásznak, az USA-ban, Tibetben, Chilében és Törökországben, a világ termelése mintegy 2 millió tonna évente.
Élettani hatásai:
Az emberek a zöldségfélék, gyümölcsök, levegő, víz és fogyasztói termékek által is ki vannak téve a bórnak. A rendszeres napi bevitel körülbelül 2 mg és a szervezetben összesen 18 mg található. A nagy mennyiségű bór tartalmú élelmiszerek fogyasztásával megnő a koncentrációja a szervezetben, ami egészségügyi problémákhoz vezet. Veszélyt jelent a gyomorra, a májra, a vesékre és az agyvelőre is, hosszútávon végül halálhoz vezet. Kis mennyiségű bór ingerelheti az orrot, a torkot vagy a szemet. Az emberi szervezetben csökkenti a kalcium és a magnézium ürülését a vizelettel, ezáltal segíti a csontképzést, akadályozza a csontritkulás kifejlődését. Ezen felül megakadályozhatja az olyan kopási és elhasználódási jelenségek kialakulását mint az arthritis (izületi gyulladás) speciális fajtái.
Feltételezik továbbá, hogy a kalcium hormonális szabályozásában és így a sejtosztódásban is fontos szerepet játszik. Leginkább tengeri eredetű élelmiszerekben fordul elő. Jelentős hazai források még a különböző, több-kevesebb bórt tartalmazó ásványvizek. A tejben is kimutatható valamennyi bór.
Hatása a környezetben:
Antropogén eredetű bór megtalálható a levegőben, a talajban és a vízben. Nagyon kis mennyiségben a felszín alatti vizekben is előfordulhat. A növények anyagcseréjében fontos szerepet játszó nyomelem. A tápláléklánccal bekerülhet az állatok szervezetébe a növényekből és a talajból. Az állati szövetekben kimutattak bórt, de nem valószínű, hogy felhalmozódhat.