A germánium a ritkaföldfémek közé tartozó ritka elem. A 14. csoportba tartozó elemekhez képest, mint például az ón, ólom ritkábban és kevésbé hozzáférhető formában fordul elő. A germánium ércek ritkák a környezetben. Az ásványai közül legtöbbször a germanit található meg, amely réz-vas-szulfid tartalmú ásványa (Cu2FeGeS4), ebben 8% germánium található, de még nem bányásszák. Sokkal több germánium van azonban a cinkércekben, ezek kohómaradéka néhány tized százalék germániumot tartalmaz. A világ termelése mintegy 8 millió tonna/év.
Élettani hatásai:
A becsült napi bevitel körülbelül 1 mg, elhangzottak olyan állítások, hogy a germánium hasznos lehet az egészségre, de ezt soha nem bizonyították tudományosan.
Munkakörnyezetben az anyag bejuthat a szervezetbe belégzéssel, ha kiszabadul a tartályból a gáz veszélyes mértékű koncentrációja nagyon gyorsan kialakul a levegőben.
Hatásai rövid távú expozíció esetén: irritálja/izgatja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert. Hatása lehet a vérre, vérsejtkárosodást okozhat. Hosszú távú expozíció halálhoz is vezethet.
Vegyületei közül a germánium-hidrid és a germánium-tetrahidrid rendkívül gyúlékony és robbanásveszélyes, még levegővel keveredve is. Hatásai: belégzés esetén hasi görcsöket, égő érzést, köhögést; bőrrel érintkezve bőrpírt, fájdalmat; szembe kerülve pedig vörösséget, fájdalmat okozhat.
Bizonyos germániumvegyületek az emlősökre nem mérgezőek, de rendkívül aktívak a baktériumokkal szemben.