A policiklikus aromás szénhidrogének toxikus, mutagén vegyületek, melyek égéstermékekben, füstgázokban, kipufogógázban találhatóak a tökéletlen égés eredményeképpen. Főként a levegővel terjednek és onnan ülepednek ki talajra és felszíni vizekbe. A talajban a humuszanyagokhoz kötődik, szorpcióval, de be is épülhet a humuszanyagokba. Kis vízoldhatóságuk ellenére szuszpendált (szerves lebegőanyaghoz kötve) vagy emulgeált (tenzidek jelenlétében) formában szennyezik a felszíni és a felszín alatti vizeket. Nagy Kow érték jellemzi őket, ennek következménye a csökkent biodegradálhatóság, és a bioakkumulálhatóság. Állati szervezetek zsírszövetében halmozódik fel, másodlagos mérgezést okozva a táplálékláncok mentén (bioakkumuláció, bioamagnifikáció).
4-7 benzolgyűrű összekacsolódásával jönnek létre. Környezeti mintákban16 veszélyesnek minősített PAH-vegyület koncentrációját határozzák meg, ezek a következők: acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benz(a)antracén, krizén, benz(b)fluorantén, benz(k)fluorantén, benz(e) pirén, benz(a)pirén, indeno-(1,2,3cd)-pirén, dibenz(a,h)antracén, benz(g,h,i) perilén.
A talajmikroflóra és a növények általában nem érzékenyek a PAH vegyületekre, viszont az állatokra és az emberre nézve nagy kockázatot jelentenek, főként az emésztés során emulgeált állapotban. káros hatásaik közül kiemelendő a mutagenitás és karcinogenítás. Valószínű, hogy biodegradációjuk során többszörös oxidáció és epoxidáció utáni alakulnak ki azok a kationok, amelyek a DNS bázisaival, elsősorban a guaninnal reagálnak. Az alábbi PAH vegyületekről bizonyított, hogy daganatkeltő hatásúak (IARC): akridinnarancs, aminonaftalin, anilin, antracén, benz(a)pirén, benztiofén, bifenil, dibenzo-dioxin, dibezofurán, dibezotiofén, fenantrén, fenantridin, fluorén, indol, karbazol, kinolin, krizén, naftalin.
A 0-3 értékig tartó kockázati skálán (0 = elhanyagolható kockázat, 3 = nagyon nagy kockázat) a PAH vegyületek környezeti kockázat szempontjából 1,5 értéket, humán egészségkockázat szempontjából 2,8-as értéket képviselnek.
Háttérértékük Magyarországon: összes PAH talajban 0,5 mg/kg; felszín alatti vizekben: 0,1 μg/liter. szennyezettségi határérték (rendelet szerint) talajra: 1 mg/kg; felszín alatti vizre: 0,5 μg/liter