A növényvédő szerek a növénytermesztésben használt olyan kemikáliák (egyszerű vagy összetett vegyi anyagok), melyek a növénykártevők elpusztításra terveztek, gyártanak és állítanak elő. A földön a legnagyobb környezetbe kikerülő vegyi anyag mennyiséget jelentik, ezért környezeti kockázatuk globálisan problémát okoz. A növényvédőszereket lehet kémiailag csoportosítani a vegyületek típusa szerint vagy funkcionálisan, az ölendő növényi ellenség szerint. Funkcionális növényvédőszer-csoportok: herbicidek (gyomirtó-szerek), akalicidek (atkaölő-szerek), baktericidek (baktériumölő-szerek), fungicidek (gombaölőszerek), inszekticidek (rovarölő-szerek), rodenticidek (rágcsálók elleni szerek). Hasonló ölő-szereket nem csak a mezőgazdaság használ, hanem az élelmiszeripar, a vegyipar és más iparágak, és használatosak raktározás során és a háztartásokban is. Vegyület típusa szerinti legfontosabb csoportok a drinek (aldrin, klórdin, dieldrin, endrin, stb.), a triazinok, foszforsavészterek, fenoxi-karbonsavak, karbamátok, klórozott és brómozott, valamint poliklórozott szénhidrogének, stb. Alkalmazási formák szerint lehetnek permetező szerek (emulziók, szuszpenziók), porozó szerek, gázok, aeroszolok, és csalétkek.
A növényvédő szerek kockázata pontszerűen jelenik meg a gyártás során történő kibocsátások miatt, és diffúzan a mezőgazdasági használata során, a talajra vagy közvetlenül a növényre történő alkalmazáskor. A kockázat nem csak közvetlenül a szer toxicitásából adódik, hanem a célszervezeteké a nem célszervezetek elpusztítása miatti a biológiai egyensúlyok felborításából, a kiesett növénykártevő versenytársainak elszaporodásából, komplett táplálékláncok károsodásából.
A modern növényvédő szerek közepesen perzisztensek, és hatásuk viszonylag szűk spektrumú, azaz szelektíven, főleg a pusztítandó célszervezetre hatnak. Sokat csökkenthet a korábbi nagy kockázatokon a célszerű alkalmazás: előrejelzett kártevő-megjelenés esetén, célzottan a veszélyeztetett területre. Különösen fontos a felszíni vizek védelme, mert a vízi ökoszisztéma általában érzékeny a növényvédő szerekre. A hasznos rovarok (méhek), esszenciális ökoszisztéma- és tápláléklánctagok fokozott védelmet igényelnek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a talajbiológiai hatásokat, a talajmikroflórára gyakorolt káros hatást.
A növényvédő szerek tervezése a gyógyszerek tervezéséhez hasonlóan a SAR és QSAR összefüggések figyelembe vételével történik. Engedélyeztetésük feltétele körültekintő és hosszútávú tesztelés: humán- és ökotoxicitás mérése és megadása, a vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatást egyes országokban (pl. USA) több fajt alkalmazó mikrokozmoszokban is vizsgálni kell.
A szintetikus növényvédő szerek részben kiválthatóak biológiai növényvédelemmel.
A biocidek tágabb kategória, mint a növényvédőszerek: minden olyan vegyi anyag ebbe a csoportba tartozik, melyet káros biológiai hatása miatt alkalmazunk.
"Hatóanyagok és egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmények a felhasználóhoz jutó kiszerelésben, amelyek célja, hogy károsító szervezeteket kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanná tegyen, tevékenységében akadályozzon vagy azon más módon korlátozó hatást gyakoroljon." (ez a biocidek meghatározása a biocid termékek (98/8/EK) irányelve szerint (2. cikk 1.pont)
Több olyan anyag, vagy készítmény, ami megfelel ennek a definíciónak, kivételt képez a biocid termékek irányelve alól, annak alapján, hogy más szabályozás vonatkozik rá. Ilyenek a növényvédő-szerek (91/414/EGK) és más, többek között az állatorvosi gyógyszerek, szabadalmazott orvosi termékek.
Az általános kifejezésekben, a biocid termékek magukba foglalják a háztartási és ipari felhasználású fertőtlenítő szereket, a gyártott és a természetes termékek tartósítószereit. a nem mezőgazdasági célú rovar-, rágcsáló- és egyéb gerinceseket irtó szereket, és olyan speciális termékeket, mint a balzsamozáshoz és kitöméshez használt folyadékok és az algásodást gátló szerek. A terméktípusok teljes listája megtalálható a biocid termékek irányelvének V. mellékletében.
A REACH rendelet 15. cikkének 2. pontja értelmében azok a hatóanyagok, amelyek biocidként szabályozva vannak, a REACH alapján ab ovo regisztráltnak tekintendők (98/8/EK Irányelv 1. és 2. cikk. Forrás: REACH 15. cikk 2. pont).